A fa valahogy mindig közel állt hozzám, szeretem felfedezni benne az egyedi formákat, erezeteket, és azt a szabadságot, amit az alkotás ad. Mindig figyelek a részletekre, próbálok minden deszkába belevinni valami saját stílust, hogy tényleg egyedi legyen.

Autodidakta módon kezdtem el tanulni, és magamtól igyekszem elsajátítani a famunkálás minden fortélyát. Folyamatosan kísérletezek és tanulok, így fejlődöm és haladok előre. Alkotás közben derül ki, hogy mi lesz a fából.

mádom, hogy a fa nem tökéletes: tele van göcsörtökkel, minden erezet más, és pont ezért szép. Ha freehand deszkát csinálok, nincs terv, csak viszem, amerre a fa “akarja”. Ezek az alkotói pillanatok a legjobbak.

A végeredmény soha nem lesz két egyforma deszka. Legyen az tömör tölgy, ragasztott vagy bütüs darab, mind más, és mindig beleteszem egy kicsit önmagam. Műhelyem még nincs, a kertben dolgozom, de pont ettől érzem magam igazán közel a természethez. Szeretek alkotni, főleg, ha valami tartósat hozhatok létre.